Beszerzési érték: | 490 | Mrd Ft |
---|---|---|
Projektek száma: | 9075 | db |
Ügyfelek száma: | >4500 | |
Villamos energia: | 11350 | GWh |
Földgáz energia: | 2340 | Mio m3 |
Elért meg- takarítás: | 47 | Mrd Ft |
A rég emlegetett szankciók, amit az Egyesült Államok tervezett bevezetni a 10.5 Milliárd dollár értékű Északi Áramlat 2 nevű, Oroszországot Németországgal összekötő gázvezeték megépülése ellen, a jövő héten fognak érvénybe lépni. Ukrajna, a vezeték megépülésének fő károsultja, üdvözölte Washington gesztusát.
A német külügyminiszter nem tetszését fejezte ki: „Az Európai energiapolitika Európában fog eldőlni, nem az Egyesült Államokban. Kategorikusan visszautasítunk bármilyen külső beavatkozási kísérletet, illetve szankciót.”
Válaszul az EU akár vámokat is emelhetne a rekordokat döntő, USA-ból érkező LNG importra, viszont a helyzet eszkalálódása egyik félnek sem érdeke. Ennek fényében az Egyesült Államok szankciói sem fogják érinteni a projekt pénzügyi befektetőit (Engie SA, Uniper SE, OMV AG, Wintershall Dea GmbH and Royal Dutch Shell Plc), így a munkálatok legfeljebb késhetnek, bár Lavror orosz külügyminiszter szerint még erre sem fog sor kerülni. A tervek szerint a vezeték 2020 nyarán kerül beüzemelésre.
A Török Áramlat gázvezeték megépülését akadályozó szankciók céljukat vesztették és előreláthatólag már januárban megkezdődik az orosz gáz szállítása.
Ukrajnát megkerülő gáz-szállítási utak teljes üzembe helyezése előtt viszont van még egy bizonytalan időszak: ugyanis Oroszország-Ukrajnával kötött rendszerhasználati (gáz-tranzit) szerződése az év végével lejár és jövőre évre még nincs megállapodás, mivel a két fél igen eltérő tranzit kapacitást szeretne leszerződni.