Ezért fogyasztottunk tavaly kevesebb gázt

A tavalyi év csapadékosan indult, márciusban rendkívüli hóhelyzettel, de nyártól már a szárazság dominált. Összességében pedig az átlagosnál némileg melegebb volt és a nap is többet sütött 2013-ban Magyarországon - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat tanulmányából.

Az elmúlt években rekord csapadékú és rekord száraz évek váltották egymást, melyhez gyakran a hőmérsékletet tekintve is kiemelkedő értékek társultak. A megszokottnál jelentősen melegebb és egyben aszályosabb 2011-es és 2012-es évek után 2013 az elmúlt 113 év viszonylatában a 9. legmelegebb év volt Magyarországon. A csapadékösszegek szempontjából pedig egy éven belül mind a jelentős csapadéktöbbletet, mind a súlyos szárazságot megtapasztalhattuk.

Az országos, éves középhőmérséklet 11,08 Celsius-fok volt, mely 1,08 fokkal magasabb az 1971-2000-es időszak hőmérsékleti értékei alapján megállapított normálnál. Az egész évben mindössze két hónap, a március és a szeptember volt hűvösebb a megszokottnál, a fennmaradó 10 hónap során rendre magasabb középhőmérsékleteket jegyeztek országos átlagban. Öt hónap 1901 óta az első 20 legmelegebb hónap között szerepel. Augusztus a 7., július és október a 12., november a 15. és április a 19. legmelegebb augusztus, július, október, november, illetve április 1901 óta.

Nem véletlen, hogy tizedével csökkent a gázfogyasztás.

13 nyara a 10. legmelegebb nyár volt 1901 óta, az ősz pedig a 20. legmelegebbnek bizonyult. Mindezek eredményeként 2013-as évet 1901 óta a 9. legmelegebb évként tartják számon Magyarország területén. Tavaly augusztus 8-án volt a legmelegebb. A legmagasabb hőmérsékletet 40,6 fokot Győr Likócs állomáson rögzítették. A legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 18,2 fokot március 17-én Vásárosnaményben mérték.

Mindemellett a 2013-as év a csapadékszélsőségek éve volt Magyarországon. Ezzel "ismét egy, az időjárás szempontjából mozgalmas évet tudhatunk magunk mögött" - fogalmaztak. Az elmúlt évek szélsőségei után (2010. a legcsapadékosabb, 2011. már a legszárazabb, 2012 pedig a 10. legszárazabb év volt Magyarországon 1901 óta) 2013-ban egy éven belül tapasztalhattuk meg mind a jelentős csapadéktöbbletet, mind a súlyos csapadékhiányt.

Az év első három hónapját a normálnál jóval magasabb országos átlagos csapadékösszegek jellemezték. Januárban a megszokott mennyiség több mint duplája, februárban a két és félszerese hullott, de a március volt a legkiemelkedőbb: ekkor az 1971-2000-es átlag több mint három és félszeresét regisztráltuk országos átlagban - írta a meteorológiai szolgálat megjegyezve azt is, hogy 2013 egyik legnagyobb figyelmet kiváltó eseménye a márciusi havazás volt.

Ezzel a 2013-as évhez köthető a 3. legcsapadékosabb tél és a 2. legcsapadékosabb tavasz is. A nyár beköszöntével azonban már a szárazság dominált: mindhárom nyári hónapban jóval kevesebb csapadék hullott a megszokottnál. A meteorológiai szolgálat tanulmánya szerint az emberi szervezet és az élővilág számára a július volt a legmegterhelőbb, amely 12. legmelegebb és egyben a 6. legszárazabb július volt 1901 óta.

Az igen csapadékos évkezdet után 2013 nyara összességében a 9. legszárazabb nyár volt az elmúlt 113 év viszonylatában. Szeptemberben és novemberben a megszokottnál több csapadék esett. Az év utolsó hónapja azonban szinte csapadék nélkül telt el. 2013 decembere a 2. legszárazabb december volt 1901 óta. Az év elején tapasztalt jelentős többlet, majd a folyamatosan visszatérő csapadékhiány végül átlagosan egy normálnál valamelyest magasabb éves csapadékösszeget eredményeztek. 2013-ban az országos átlagban a megszokott csapadékmennyiség 114 százalékát rögzítették.

Tavaly országos átlagban 2123 napsütéses órát rögzítettek, amely az 1971-2000-es normál 110 százalékának felel meg. Április és augusztus között minden hónapban többet sütött a nap a szokásosnál, de év vége felé, októberben és decemberben is több napsütést regisztráltak.