Kesztyűt dob a Nemzeti Közművek a szolgáltatóknak

A lakosság otthoni, teljes körű szolgáltatójává kíván válni az NKM Nemzeti Közművek Zrt. – mondta a Világgazdaságnak Kóbor György, a mintegy 550 milliárd forint forgalmú állami társaság elnök-vezérigazgatója.

Mi változik a NKM Nemzeti Közművek Zrt.-nél azt követően, hogy felerészben az MVM Magyar Villamos Művek ellenőrzése alá került?

– Önállóan működő társaság vagyunk, több tulajdonossal. Csoportunk éves forgalma mintegy 550 milliárd forint, közel 3000 munkavállalóval több mint 4 millió ügyfelet szolgálunk ki. Tulajdonosi szerkezetünk megváltozása mögött az áll, hogy a Démász megvásárlásakor pénzügyileg az tűnt a legcélszerűbbnek, hogy az MVM beszáll a Nemzeti Közművekbe (amely akkor még ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató néven működött), és tulajdonosi hitelt ad az ügylethez. Az MFB ugyanakkor 43,5 százalékhoz jutott társaságunkban az apportált Főgázért, míg az eredeti alapító magyar államnak 6,5 százaléka maradt. Ennek megfelelően az MVM 50 százaléka mellett az állam és az MFB együtt egy másik, szintén 50 százalékos tulajdonosi kört jelent. Már az új működési rendben dolgozunk, amelynek két fő pillére a 100 százalékos tulajdonunkban lévő Főgáz és a Démász.

Nem szól-e a Nemzeti Közművek változatlan további működése ellen, hogy az MVM-étől eltérő üzleti érdekei lehetnek, a gázpiacon pedig egymás riválisaként is felléphet a két társaság?

– Az érdekeink kiegészítik egymást. A Főgáz korábban is az MVM-leány Magyar Földgázkereskedőtől vásárolta a gázt, amely nem versenytársa a Főgáznak, hiszen az MFGK egyéb ügyfelei mindig is inkább a nagyfogyasztók és a nagyobb kereskedők, szolgáltatók voltak.

A Főgáz 2015-ös egyetemes szolgáltatása veszteséges volt, hogy alakult ez 2016-ban?

– Nincs könnyű helyzetben az energiahivatal, hiszen korábban négy egyetemes szolgáltató belső gyakorlata alapján választhatott olyan benchmarkokat, amelyekhez a többi szolgáltatónak is igazodnia kellett. Most a Főgázt nincs kivel összehasonlítania, így a működésünkkel kapcsolatos elvárásainak meghatározása új módszert igényel. Folyamatos párbeszédet folytatunk az energiahivatallal. Az egyetemes ügyfélkörünk kapcsán fontos kiemelni, hogy olyan, jövőbe történő beruházásról van szó, ahol a valódi érték az ügyféllel való kapcsolat.

Hogyan lép tovább a Nemzeti Közművek a lakossági árampiacon, amikor – úgy tudom – sem az E.On, sem az Elmű-ÉMÁSZ nem akarja eladni az egyetemes szolgáltatását?

– Más utat járunk, mint a gázpiacon, ahol ügyfeleket vettünk át, illetve cégeket vásároltunk. Itt a többi szolgáltatóval való versenyben kívánunk minél több ügyfelet szerezni. Megteremtettük a szabad szolgáltatóválasztás lehetőségét a fogyasztóknak a villamos energia piacán. E célból a Démász országos áramszolgáltatói engedélyt kért, amelyet június 1-jével megkapott. Bárkit el tudunk érni a 300 pontból álló országos ügyfélszolgálati hálózatunkon keresztül, amely saját irodákból és postai pontokból áll.

Bevált a postával való együttműködés?

– Határozottan bevált. Természetesen más szolgáltatás nyújtható saját irodában, saját alkalmazottal, mint egy szűkebb ügykörre összpontosító postai ponton. A postai pontok megnyitásával megfeleltünk a jogszabályi előírásoknak. A mi ügyfélkörünk többsége még igényli a személyes ügyfélkapcsolatot, hiszen jelentős részük ehhez szokott hozzá. Közben felnőtt egy digitális generáció, amelynek kiszolgálására szintén nagy hangsúlyt fektetünk, és a kormány is az elektronikus csatorna felé tereli az ügyintézést, például az ügyfélkapu használatával.

Mivel teremtenek versenyhelyzetet? Alacsonyabb árral? (A hatósági tarifa az ár felső határát jelenti, abból a szolgáltató engedhet – a szerk.)

– Jobb szolgáltatást kínálunk, mert ma is bőven vannak, akik elégedetlenek a szolgáltatójukkal, és le is cserélnék. Kialakítjuk az áruk és a szolgáltatások kapcsolását, csomagban kínálását, ezzel újfajta rezsicsökkentést kínálunk ügyfeleinknek. Terveinkben igazodunk az energiaszolgáltatást is érintő három fő trendhez. Ezek a digitalizáció megjelenése, az új iparágak (például elektromos autók gyártása, energiatárolás, internetes szolgáltatások, okosmérés) belépése a mi területünkre és az innováció. E folyamatban új piaci szereplők is létrejönnek. Nekünk tehát az a fontos, hogy a felsoroltakból mit tudunk kihozni, mert ebben látunk olyan értéket, amellyel nemcsak a tulajdonosi elvárásoknak, hanem a fogyasztóknak is meg tudunk felelni. Több elgondolás előkészítésén dolgozunk. Nyilván a riválisaink is lépnek, és arra is kell felkészülnünk, hogy ezek a versenytársak a digitális világ más területeiről érkezhetnek.

Mikor jelenik meg a Nemzeti Közművek a távhő piacán?

– A Démász megvásárlásával résztulajdonosa lettünk a kecskeméti Termostar társaságnak, a szegedi önkormányzatnak pedig jeleztük, hogy nyitottak vagyunk az ottani távhőcég átvilágítására. A hazai távhőrendszer azonban alapvetően más, mint az áramé és a gázé: mintegy 100 szereplős, a rendszereik pedig nem állnak kapcsolatban. Ezért nem érdemes kiépíteni egyetlen, nagy rendszert. Inkább ott lépnénk, ahol a távhőszolgáltatás jól kapcsolható az áram- vagy gázrendszerhez, vagy ahol a közös ügyfélszolgálat kínál szinergiát.

Melyek a Nemzeti Közművek idei fő feladatai?

– Magyarország meghatározó társaságcsoportjává váltunk, be kell vezetnünk a közös brandinget, és egységesíteni kell a működést. Ide tartozik a csoportszintű finanszírozás, valamint a beszerzési, az ingatlankezelési, a javadalmazási és más egységes működési feltételek megteremtése. Közben markánsan folyik az e-számla-kampányunk, a mobilapplikációk és az online felületek egyesítése. Ennek hatására az ügyfél-interakciók lassan fele digitális csatornán történik. Mindemellett kiemelt célunk az egyszerűbb, még inkább ügyfélbarát számlakép kialakítása. Arra is készülünk, hogy 2018. január 1-jére be kell vezetni az e-ügyintézést, júniusra pedig új adatbiztonsági elvárásoknak kell megfelelnünk. Modellezzük továbbá, hogy hogyan hat a társaságunkra az EU téli energiacsomagjának megvalósítása. Nyitunk az e-mobilitás felé is. Kísérleti projektünk már folyik: szegedi alkalmazottaink 12 elektromos kerékpárral közlekednek az ottani telephelyeink között. Hasonló lakossági lehetőség kínálkozik Hódmezővásárhelyen és Szegeden is, ahol annyi kerékpár van, ahány lakos, de sokan bicikliznek a fővárosban is. Az e-mobilitás értékláncából minket elsősorban a töltők telepítése, üzemeltetése, karbantartása érdekel, de később megjelenhetünk mobilitási szolgáltatással is. Az év végéig körülbelül 100 e-töltőt szeretnénk telepíteni az országban.

Hol, és milyen partnerekkel?

– Elsősorban abban a három megyében, ahol a Démász hálózata van. Önkormányzatokkal és kereskedőcégekkel is egyeztetünk, mert törvény is kötelez arra, hogy a parkolóik területén töltőhelyeket létesítsenek. Szegeden például 2018 végére 42 önkormányzati töltőnek kell működnie, és jó lehetőséget kínál Kecskemét és Dunaújváros is. Hálózatépítésünk másik módja, hogy kiskereskedő áramvásárlóink e-töltők telepítését és üzemeltetését is megrendelik tőlünk. Egy, a napokban kötött megállapodásunk alapján e-töltőt fogunk telepíteni egy szegedi szálloda parkolójába. Terveink készítésekor tanulmányozzuk az e-töltés fejlett skandináviai gyakorlatát is. Célcsoportunk kijelölésénél figyelembe vesszük, hogy Magyarországon főleg vállalatok vásárolnak elektromos autót, illetve hogy a töltés 70-75 százaléka otthon vagy mélygarázsokban történik, 5 százaléka gyorstöltőkkel az autópályákon és a gyorsforgalmi utakon, a többi közterületen.

Összességében milyenné válik a Nemzeti Közművek?

– Szeretnénk megmutatni, hogy állami társaságként meghatározó szereplői és iránymutatói tudunk lenni a digitális világgal való együttműködésnek. Egyetemekkel is összefogtunk, de ott vagyunk a középiskolákban, a duális képzésben is, hogy elősegítsük a jövő szakembereinek fejlesztését. Egy modern, innovatív és integrált közműszolgáltatóvá, a lakosság otthoni, teljes körű szolgáltatójává kívánunk válni.