Lehet-e olcsóbb gázunk 2015 után?

Európa számára hosszú távon is Oroszország marad az egyik legfontosabb földgáz-beszállítója, míg a kelet-közép-európai térségben egyértelműen az orosz földgáz marad az úr. A földgáz globális piacán Európa egyre inkább háttérbe szorul, termelési oldalon az Egyesült Államok emelkedik ki, míg a fogyasztási központ Ázsia felé tolódik.

Az elérhető LNG-források a jövőben egyre inkább szűkülhetnek, míg a palagáztermelés területén Európa óriási lemaradásban van az Egyesült Államokhoz képest. A földgázfogyasztás visszaesését várhatóan az áramár emelkedése állíthatja meg a jövőben, míg a versenyképesebb gázár elérésére a kelet-közép-európai országok szorosabb együttműködése nyújthat megoldást - derült ki a Portfolio.hu Energy Investment Forum 2013 konferenciájának földgázellátással foglalkozó panelbeszélgetésében.

Miként lesz olcsóbb gáz Magyarországon 2015 után - tették fel a kérdést a Portfolio.hu Energy Investment Forum 2013 konferencia záró szekciójában. A válasz korántsem egyszerű, hiszen Herczeg Sándor, a KPMG energetikai tanácsadásért felelős igazgatójának előadása szerint Európa hosszú távú importigénye még nincs teljesen fedezve, ráadásul a kelet-nyugati árzóna dominanciája középtávon továbbra is érvényes marad, továbbá jelenleg még kétségesek Európa alternatív ellátására vonatkozó kitörési lehetőségek is. A jelenlegi várakozások szerint 2025-re az európai importigény 330 milliárd köbméterre növekedhet. A régiónk tekintetében továbbra is az orosz földgáz dominál majd a várakozások szerint. Herczeg Sándor emlékeztetett rá, hogy a Shah Deniz nemrég a Nabucco riválisát választott az azeri földgáz Európába szállítására, így a térség közvetlenül elesik ettől a forrástól. A lengyel palagázzal kapcsolatban a tanácsadócég igazgatója úgy fogalmazott, hogy 2025 előtt ebből a forrásból nem várható érdemi export Magyarország irányába. 

Varró László, a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) igazgatója előadásában rámutatott, hogy a földgázpiac a jövőben egyre inkább az Egyesült Államokról és Ázsiáról fog szólni. Előbbi, mint termelő ország, utóbbi mint fogyasztási központ dominálja majd a világ földgázpiacát. Hangsúlyozta, hogy Ázsiában egyrészt a folyamatosan növekvő energiaigény, másrészt pedig a szennyezet városi levegő problematikájának kezelése húzza a fogyasztást. A cseppfolyós földgázzal kapcsolatban Varró László megjegyezte, a kapacitások jelentős része hosszú távú szerződésekkel le van kötve, és ez igaz a jövőben termelésbe álló ausztrál projektekre is, vagyis Európa szempontjából nem lehet arra számítani, hogy kedvező árú cseppfolyós földgáz fogja elárasztani a piacot. Az energiapiaci szakember szerint Európában indokolatlanul nagy a szkepticizmus a nem konvencionális technológiákkal kapcsolatban, ami tovább rontja a kontinens pozícióját. Emlékezetett rá, hogy a nem hagyományos készletek kutatásában legaktívabb Lengyelországban az elmúlt két évben a fúrások száma nagyságrendileg megegyezett az Egyesült Államok egyik kiemelt palagáz-területén, az Eagle Ford vidéken egy egy átlagos héten elvégzett fúrások számával. Varró László szerint a szabályozói akadályok mellett Európa a finanszírozás és a menedzsment-képességek tekintetében is le maradva az Egyesült Államoktól, nem beszélve a szükséges szervizipar fejlettségéről. 

Zsuga János, az FGSZ Földgázszállító Zrt. igazgatóságának elnöke szerint például butaság azzal számolni, hogy nem a gáz, sőt, nem az orosz gáz lesz a meghatározó energiaforrás hosszú távon Magyarországon. Ráadásul véleménye szerint elsőként a hazai fejekben kellene rendet tenni. Mint mondta, ma Magyarországon az emberek azt gondolják, hogy attól lesz olcsóbb a gáz, ha azt elrendelik. Pedig ez a fajta gondolkodásmód mára oda vezetett, hogy senki nem akar beruházni hazánkban. Ez végezetül ellátás-biztonsági problémákhoz fog vezetni, amire előbb utóbb sokat kell majd költeni. 
Igaz, hogy a magyar infrastruktúra alkalmas lenne arra, hogy olcsó gázhoz jussunk; az viszont hogy ezt az adottságunkat hogyan használjuk már más kérdés. Varró László, a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) igazgatója hozzátette: illúzió, hogy egy hatékonyan működő piacot az ár határoz meg. Ezért ugyanis a kereslet/kínálat egyensúlya a felelős.

Csiba Péter a földgáztüzelésű erőművek nehéz helyzetére hívta fel a figyelmet. A jelenlegi villamosenergia-árak mellett ugyanis még a leghatékonyabb erőművek sem képesek gazdaságosan termelni. A szakember emlékeztetett rá, hogy a hazai fogyasztás is elsősorban a magyarországi gázos erőművek termelésének visszaesésére vezethető vissza. A GDF Suez vezérigazgatója kiemelte, hogy ezen a területen olcsóbb földgázforrások elérésére nem igazán lehet számítani, így megoldást csak a villamos energia árának emelkedése nyújthat majd. 
Ságvári Pál, az Energetikai Helyettes-államtitkárság (NFM) főosztályvezetője szerint tudomásul kell venni azt, hogy Magyarországnak a fogyasztó szerep jutott. Így véleménye szerint leginkább az európai érdekérvényesítési képességünkre kellene nagyobb hangsúlyt fektetnünk. Regionális együttműködéssel, nemzetközi kapcsolatokkal a hatékonyság növekedéséből tudnánk profitálni. 

Az E.ON-gázüzletágának MVM általi megvételével összefüggésben Varró László úgy fogalmazott, hogy az állami cégek működése tekintetében világszerte vannak jó és rossz példák is, azt már mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy Magyarország hol helyezkedik el a norvég Statoil és a venezuelai PDVSA tengelyen. Csiba Péter a tranzakcióval kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy amíg a piac minden szereplője továbbra is egyenlő feltételekkel férhet hozzá az infrastruktúrához, addig a gázkereskedők életében nem hoz érdemi változást a tulajdonosváltás.