Keresés űrlap

Referenciáink

Eredményeink

Beszerzési érték: 490 Mrd Ft
Projektek száma: 9075 db
Ügyfelek száma: >4500
Villamos energia: 11350 GWh
Földgáz energia: 2340 Mio m3
Elért meg- takarítás: 47 Mrd Ft

Adatkezelési tájékoztató

Jelenlegi hely

Megtakarítást hozott az új KÁT

Csaknem 30 százalékkal nőtt a kötelező átvételi rendszerbe értékesített megújuló alapú villamosenergia-termelés mennyisége tavaly; az új működési modell bevezetése csaknem 5 milliárd forint megtakarítást eredményezett - közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH).

A kötelező átvételi rendszer (KÁT) tavalyi alakulásáról készített beszámoló szerint 2014-ben 2411 gigawattóra (GWh) villamos energiát értékesítettek a KÁT-támogatásra jogosult termelők, ebből 2392 GWh volt megújuló alapú.

A növekedés hátterében elsősorban az áll, hogy 2013-ban a vegyes tüzelésű erőművek újra visszakerültek a kötelező átvételbe - közölte a MEKH. Hozzátették: jelentős volt az is, hogy a rendszerbe újonnan belépő naperőművek miatt nőtt a napenergia alapú KÁT-os villamosenergia-értékesítés.

A hivatal közleményében felidézte: a KÁT-rendszer működési modellje 2014. január 1-jétől megváltozott. A modellváltás lényege, hogy a KÁT-támogatásra jogosult termelőktől átvett villamos energia időben állandó része feletti mennyiséget a másnapi szervezett villamosenergia-piacon (HUPX) értékesítik. Ennek hatására az értékesítés napi szinten tervezhető a korábbi havi tervezés helyett, így nő a tervezés pontossága és csökken a kiegyenlítő energia iránti igény.

Az új modellel a KÁT-díjtételt fizető, nem lakossági fogyasztók által elért megtakarítás 2014-ben 2,36 milliárd forint volt, az időben később jelentkező korrekciókat is figyelembe véve pedig 4,96 milliárd forint.

A megújuló energiaforrások hasznosítása nemcsak a nemzetközi fenntarthatósági és klímavédelmi célok megvalósításával, hanem Magyarország gazdaságfejlesztési törekvéseivel is összhangban van. Ezeknek az erőforrásoknak a fokozottabb felhasználása a hazai területfejlesztés fontos eszköze lehet, munkahelyeket teremthet, javíthatja az érintett térség önellátó képességét és megalapozhatja fenntartható fejlődését - áll a MEKH közleményében.