A MOL partnere beszállt a Dunamenti Erőműbe

Beszállt a részint a MOL tulajdonában lévő MET-csoport a Dunamenti Erőműbe. Az erőmű többségi tulajdonosa, a GDF SUEZ ezúttal csak kisebbségi csomagot értékesített, de folynak a tárgyalások a további részvényeladásokról. A vételárat nem hozták nyilvánosságra a felek - olvasható a GDF SUEZ közleményében. 

A közlemény értelmében a GDF SUEZ csoport 2014 február 27-én kisebbségi részvénycsomagot adott el a Dunamenti Erőmű Zrt.-ben a MET Csoportnak. A MET Csoport a részesedés megvásárlásával egyidejűleg tulajdonosi kölcsön biztosításáról döntött az erőmű javára.

A felek közösen jelentős erőfeszítéseket tettek azért, hogy a Dunamenti erőmű fenntartható üzleti pályára lépjen és ezáltal a jövőben is hozzájárulhasson Magyarország energiaellátás biztonságához. A megállapodás eredményeképpen jó esély van arra, hogy a Dunamenti erőműben közel 100 munkahelyet a továbbiakban is fenn lehessen tartani - fogalmaz a közlemény.

A Portfolio.hu megkeresésére Pánczél Andrea, a GDF SUEZ hazai kommunikációs igazgatója elmondta, hogy egyelőre csak a GDF SUEZ Energia Holding Hungary Zrt. birtokában lévő 24,5%-os részesedésről történt adásvételi megállapodás. A szintén a nemzetközi GDF csoporthoz tartozó Electrabel S.A. birtokában lévő 50,3%-os csomagról további tárgyalásokat folytatnak majd a felek. A francia csoport nyitott arra, hogy további részvényeket adjon el az erőműtársaságból a MET-csoport számára - tette hozzá.

A mostani, 24,5%-os részesedés kivásárlásáról szóló tranzakció a nyár végén zárulhat le. Pánczél Andrea hozzátette, hogy tekintettel arra, hogy ezúttal kisebbségi részvénycsomag eladásáról történt megállapodás, így a menedzsment jogok továbbra is a GDF-nél maradnak. 

A MET Csoportról

A MET Csoport svájci központú, nemzetközi kereskedőház, amely aktív nagykereskedelmi szereplője az európai gázpiacnak, míg a kiskereskedelem terén Magyarországon, Szlovákiában, Romániában és Horvátországban van jelen. Mára a MET Csoport leányvállalatai révén nyolc európai országban van jelen, kereskedelmi tevékenységet 11 nemzetközi gázpiacon és további nyolc európai kereskedési ponton folytat. 2013-ban áram, idén pedig új londoni irodáján keresztül a kőolaj kereskedelem felé is nyitott. A MET tulajdonosai között megtalálható a MOL Nyrt. (40%), az RP Explorer Liquid Fund (50%) és a MET ManCo AG 810%). 

A társaság nemrég került a hazai sajtó középpontjába, amikor az Index arról számolt be, hogy az állami MVM csoport - kevéssé átlátható körülményke között - kedvező árú földgázt biztosított a MET számára. Az atlatszo.hu később kísérletet tett a cég tulajdonosainak a feltérképezésére. Beszámolójuk szerint a fehérvári labdarúgócsapat tulajdonosa, Garancsi István, és az exwallisos Nagy György is szerepelnek az energiakereskedőcéget tulajdonló offshore céghálóban.

Az elmúlt hetekben több gazdasági lap is beszámolt arról, hogy hamarosan tulajdonost cserélhet a Százhalombattán található Dunamenti Erőmű, de voltak olyan beszámolók is, amelyek az erőműtársaság csődjét vetítették előre. A tranzakciót megelőzően a Dunamenti Erőműben két érdekeltségén keresztül közel 75%-kal rendelkezett a GDF SUEZ csoport, míg a fennmaradó rész az állami MVM tulajdonában volt.

A Dunamenti Erőművet a 60-as években helyezték üzembe, és az elmúlt évekig az ország egyik legnagyobb erőművének számított. A gáztüzelésű erőmű kiemelt szereppel bírt a hazai villamosenergia-rendszer egyensúlyban tartásában, teljes kapacitása pár évvel ezelőtt még megközelítette a 2000 MW-ot. A gazdasági válság elhúzódása, és ezáltal az összeurópai áramkereslet visszaesése, majd stagnálása, illetve a relatíve magas földgázárnak betudhatóan a Dunamenti Erőmű fokozatosan vesztett versenyképességéből, és termelése jelentősen visszaesett. Az erőmű jelentős hőtermelőnek is számít, Százhalombatta mellett a MOL tulajdonában lévő Dunamenti Finomítónak is kiemelt beszállítója (ipari hő).

A GDF Suez 2011-ben még átadott egy jelentős fejlesztést az erőmű területén, az ún. G3-as projekt keretében egy korábbi 215 MW-os egységet építették át, ami által egy 407 MW-os kombinált ciklusú erőműegység jött létre. Ez a blokk 57%-os villamos hatásfokával az ország egyik legkorszerűbb gáztüzelésű erőművének tekinthető. A fejlesztés költségei megközelítették a 200 millió eurót. 

Tavaly januárban a francia sajtó pendítette meg, hogy a GDF Európa-szerte több erőműve bezárását tervezi, amelyek között felmerült a Dunamenti Erőmű neve is. A Portfolio.hu megkeresésére akkor a cég cáfolta, hogy bezárnák az erőművet, de azt megerősítették, hogy négy öregebb, 215 MW-os egység működési engedélyét a piaci helyzetre való tekintettel már nem újították meg. 

Ezt követően a hazai menedzsment jelentős átszervezést hajtott végre, az akkori tájékoztatás szerint annak érdekében, hogy ne kelljen bezárni az erőművet. Júniusban érkezett a hír, hogy az erőmű működését - a korábban már tárgyalt - helyi hőigények kielégítésére optimalizálják, amivel párhuzamosan csoportos létszámleépítés valósult meg. 

A többi földgázos erőmű is szenved

Az akár a Dunamenti Erőmű testvérének is tekinthető Tisza II. hőerőmű tulajdonosa, az amerikai AES csoport még 2012 tavaszán jelentette be, hogy leállítja az erőmű működését és vevőt keres rá. Később magyar vállalkozók vásárolták meg az erőművet, és kísérelték meg visszaállítani a normál üzemmenetét, de piaci információk szerint - a fennálló piaci körülmények mellett - nem sikerült az "újraélesztés".

Az E.ON csoport tavaly számolt be arról, hogy a piaci és szabályozói változásokra való tekintettel szüneteltetné két hazai kombinált ciklusú erőművét. A sajtóban megjelentek olyan értesülések is, miszerint az E.ON az ország legkorszerűbbjének tartott erőműve, a 433 MW-os Gönyűi erőmű esetében is hasonló lépésre kényszerülhet, de a társaság az év végén úgy nyilatkozott, hogy a tulajdonosok idén is tovább üzemeltetik az egységet. 

A gázos egységek alacsony kihasználtságából fakadóan a belföldi termelésben egyre nagyobb szerephez jut a Paksi Atomerőmű és a Mátrai Erőmű (lignit), amivel párhuzamosan az áramimport is tartósan 20 és 30% körüli szintre emelkedett.