Nagyon lepontozták Magyarországot a klímavédelemért folytatott harcban

Mindössze 3 európai uniós ország folytat a Párizsi Klímaegyezménnyel teljesen összhangban lévő politikát, Magyarország teljesítménye e téren gyenge - állapította meg a Transport & Environment és a Carbon Market Watch közösen publikált jelentése. 

Az egyes európai országok részéről tett ambiciózus vállalások és győzelmi jelentések ellenére az EU-tagok többségének klímavédelmi erőfeszítései elmaradnak a Párizsi Klímacsúcs Erőfeszítés-megosztási Rendeletben (Effort Sharing Regulation, ESR) megfogalmazottaktól.

Bár a szabályok elsősorban a 2020-as évtizedben követendő klímapolitikáról szólnak, mint az EU legerősebb klímapolitikai fegyvere, a tagállamok együttműködésében kialakított ESR jó viszonyítási alapot jelent az aktuális politikák megítéléséhez. Az értékelést kormányzati, hivatalos, az Európai Bizottság felé is szolgáltatott dokumentumok alapján végezték el a jelentés készítői, akik azt vizsgálták, hogy hogyan állnak az országok a kiindulási állapot, az uniós emisszió-kereskedelmi rendszer (ETS), a földhasználat, a kitűzött cél, illetve a területre vonatkozó kormányzati teljesítmény tekintetében.

Eleve vitatott, hogy a Párizsi Klímaegyezmény egyáltalán alkalmas-e arra, hogy megelőzze a drámai mértékű klímaváltozást, a klímaharc sikerét pedig méginkább kétségessé teszi, hogy jelenleg mindössze Svédország, Franciaország és Németország folytat a megállapodással összhangban lévő politikát. Sőt, a lehetséges kiváló értékelést egyetlen ország sem érdemelte ki, Svédország jó, Német- és Franciaország pedig mérsékelt teljesítményt nyújtott a jelentés összeállítói szerint.

A lista második felében, a leggyengébben teljesítők között Lengyelországot, Romániát, Litvániát, Lettországot, Csehországot, Horvátországot, Spanyolországot és Olaszországot találjuk. A fölöttük rangsorolt országok - így a lehetséges 100-ból 22 pontot elérő Magyarország - sem lehetnek azonban elégedettek teljesítményükkel, már csak azért sem, mert nagy részük a jelentés szerint elszámolási trükkökkel, például nem valós bázisadatokkal dolgozva érte el a közepes-elégséges eredményt.

A jelentés megállapítja, hogy az országok többsége a más területeken is megszokott sajátos értelmezésekkel és a jogi kiskapukat kihasználva folytatja a "business as usual" politikáját. Miután pedig a problémák egy része az EU struktúrájából ered, a jelentés készítői szkeptikusak a Párizsi Klímaegyezmény vállalásainak teljesülését illetően.