Magyarországon a cégek már 10 éve megválaszthatják a villamosenergia-kereskedőjüket: aki ezt kihasználva megversenyezteti őket, jobb árat érhet el. A vállalati szektorban - főleg a kisvállalatok - alig foglalkoznak a kérdéssel, pedig Major György, az MVM Partner Zrt. vezérigazgatója szerint a kereskedőváltás olyan lehet, mint lehajolni a talált pénzért. Az áron kívül milyen szempontokat érdemes figyelembe venni, hogy érintette a kkv-szektort az elmúlt évek rezsicsökkentése, és mi a helyzet hazánkban a megújuló energiaforrásokkal?
Mit jelent a vállalkozók számára a villamosenergia-versenypiac ismerete és a kereskedőváltás ajánlása?
Magyarországon a cégek már 10 éve megválaszthatják a kereskedőjüket, ez annyit jelent, hogy a villamos energiát bárkitől vásárolhatják, akinek a megfelelő engedélyek a birtokában vannak. A hálózat ugyanaz, a meglévő infrastruktúráról tudnak ezek a szereplők is energiát vételezni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kereskedők egymással árban versenyeznek, az, aki kihasználja a lehetőséget és megversenyezteti a kereskedőket, jobb árat érhet el.
Milyen mértékű költségcsökkentési lehetőségek rejlenek a kereskedőváltásban? Hogyan találják meg egyáltalán a cégek a kereskedőket?
A kereskedőket viszonylag egyszerű megtalálni, a kereskedők általában hirdetik is magukat, nagyon sok reklám, média megjelenés van, ami segíti a szolgáltatók megtalálását, kiválasztását. A legegyszerűbben azonban a MEKH oldalán lehet tájékozódni, itt minden kereskedelmi engedélyes cég adata megtalálható. Arra, hogy ez mekkora költség megtakarítást jelent, általánosságban nehéz válaszolni.Az, aki az elmúlt években rendszeresen megversenyeztette a kereskedőket, megtakarítást érhetett el az energiaköltségekben, ezeknél a cégeknél százalékosan már nem jelentkezik olyan jelentős mértékű csökkenés. Aki viszont nem tette ezt eddig meg, ott jelentős megtakarítási potenciál van.
Erre tudnék egy konkrét példát is mondani: tavaly csináltunk egy olyan vetélkedőt az ügyfelek között, ahol díjaztuk azt, aki a legmagasabb villamos energia számlát tudta bemutatni. A tavalyi átlag piaci ár 18 forint volt, a nyertes 35 forinton vásárolt. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag dupla árat fizetett a villamos energiáért.
Az olajárak esése folytán most különösen felértékelődik a szolgáltatók megversenyeztetése, hiszen az év eleji esés a gázárakban még csak most fog jelentkezni. Egyetért ezzel?Teljes mértékben. Igenis figyelni kell a világpiaci helyzetet, azt, hogy Európában milyen folyamatok zajlanak. Csökkenő villamos energia és földgáz árak vannak, ilyenkor nagyon fontos egy cégnek, hogy megszondázza a piacot. A kereskedői piac feltérképezése gyakorlatilag 4-5 ajánlat bekérését jelenti, ha ezt minden évben megteszi 2-3-szor, vagyis 2-3-szor 5 percet fordít rá egy évben, akkor igenis komoly költségcsökkentést tud elérni.
Mennyire nyitottak a vállalatok a váltásra? Kik azok a cégek, akiket érdemes ilyen ajánlásokkal megcélozni?A nagyvállalatok egyértelműen élnek ezzel a lehetőséggel, náluk az nem kérdés, hogy állandóan versenyeztetik a kereskedőket. A középvállalatok felső hányadáról szintén elmondható ez, a középvállalatok alsó részéről és a kisvállalatokról viszont már kevésbé. Tudják ugyan, hogy nyitott a piac és lehet kereskedőt váltani, de igazán nem mozgatja meg őket, hogy realizálják is az ebből adódó hasznot.
Milyen változások várhatók ezen a téren? Számíthatunk arra, hogy a jövőben egyre több cég fog élni a kereskedésváltásból származó lehetőségekkel?Azt remélem, hogy a józanész rákényszeríti a cégeket erre, bízom abban, hogy mindenki élni fog a jövőben ezekkel a lehetőségekkel. A gazdasági helyzet mindig nehéz lesz, ez pedig arra ösztönzi majd a cégeket, hogy a talált pénzért érdemes lehajolni.
Vannak még olyan további szempontok, amikre érdemes a cégeknek figyelnie a kereskedőváltáskor az áron kívül?Miközben a kereskedő kiválasztásának elsődleges szempontja nyilvánvalóan a villamos energia ára, érdemes más tényezőket is figyelembe venni. Nagyon fontos, hogy a fogyasztó ismerje az igényeit és lehetőségeit: ennek felmérésében is segíthet a kereskedő.
Hiába szerezik be azonban a cégek kedvező áron a villamos energiát, ha a szolgáltatás nem megbízható: ha nem kapják meg időben a számlát vagy ha a hibásan kiállított számlák pontosítása sok utánajárást igényel vagy a kereskedő nem rendelkezik biztos háttérrel.
Olyan társaságot kell választani, amely biztos pénzügyi háttérrel, tulajdonosi struktúrával, megbízható portfólióval működik, kellő garanciát adva a megfelelő piaci magatartásra és a kiemelkedő ellátásbiztonságra - ez jellemzően a hazai hátterű cégeknél érhető el.
Az elszámolás és a számlázás pontossága mellett fontos, hogy a felmerülő kérdések, kérések és problémák kezelése mindig zökkenőmentes legyen. Ma már minden kereskedővel szemben alapvető követelmény az internetes ügyfélszolgálat megléte. További előnyt azok a kereskedők tudnak nyújtani, amelyek dedikált kapcsolattartót, ügyfélmenedzsert biztosítanak az ügyfeleknek.
Milyen folyamatok zajlanak a környező országokban? Mennyire nyitottak itt a piacok a vállalati szektor számára? Mekkora a verseny a szolgáltatók között?
A régiós viszonyok elég eltérőek, vannak olyan országok, ahol elméletileg nyitott verseny van, de a gyakorlatban ez nem valósult meg, mert egy monopol szolgáltató van a piacon. Vannak olyan országok is, ahol viszont kifejezetten aktív a piaci verseny. Bár nem szomszéd ország, de ilyen Anglia, itt van a legnagyobb szabadpiaci verseny.
Összességében véve mi csökkenthetné leginkább a magyar vállalkozások rezsiköltségeit a jövőben? Mennyire nyitottak a megújuló energiaforrásokra a cégek?
A tavalyi évig a megújulók inkább PR célokat szolgáltak, ha valaki csinált egy beruházást, azt sokkal inkább a sajtónak tette. Ezt nem negatív értelemben mondom, csak arról van szó, hogy ezek a cégek leginkább PR előnyökre gyúrtak ezekkel a lépésekkel, intézkedésekkel. Igaz ez a kereskedőkre is, az elektromos közlekedésben átadott kutak inkább csak látvány kutak még. Ez a trend most megfordult, a cégek egyre inkább hajlandóak energetikai auditokban részt venni, olyan vizsgálatokban, amelyek feltárják a jelenlegi helyzetüket, az ebből adódó fejlesztési javaslatokat pedig készek akár pályázati forrásokból, akár saját finanszírozásból megvalósítani. Összefoglalva úgy látjuk, a gondolkodásmódban jelentős változás állt be.
A kereskedőváltást segítik az energiabróker cégek is. Mennyire működik jól nálunk ez a piac? Hol lehetne még fejleszteni?
Nálunk ez nem egy elterjedt megoldás, 2-3 nagy szereplő van a piacon, de a kereskedőváltás forgalmának nagy részét nem ők adják. Régebben ezek a cégek megtakarításból éltek, ez a dolog azonban véges, évről évre nem lehet mindig 10-15 százalékkal faragni a költségeket. Másfelől az ügyfelek is rájöttek, hogy ugyanazt a feladatok ők is el tudják végezni, 3 ajánlat bekérése nekik sem okoz különösebb nehézséget.Villamos energiában és földgázban az árstruktúrák rendkívül transzparensek, sokkal jobban összehasonlíthatóak, mint mondjuk a távközlésben, a szereplők ajánlatai elég jól összevethetők.
Mennyiben érinti a vállalati szektort az utóbbi években végrehajtott rezsicsökkentés? Sok díjelem terhelődött át az utóbbi években a szabadpiaci fogyasztókra. Milyen változásokra számítanak ezen a téren?
Jellemzően a hálózati díjelemek tekintetében voltak változások, ezek viszont egységesek. Mi, kereskedők a villamos energia árában versenyzünk, a költségek másik részét a hálózati elemek használata adja. Ez hatóságilag szabályozott ár, a mi versenyhelyzetünkbe nem szól bele.
De azzal azért egyetért, hogy összességében a lépések érintették a kkv szektor versenyképességét?
Természetesen, bizonyos szegmensekben ez negatívan hatott. Azt gondolom ugyanakkor, hogy ezek simán kitermelhetők azokból az energetikai beruházásokból, amikre lehetőségük van a kkv-knak.
Nyomtatóbarát változat