Tőzsdére terelik a zöldáramot

Átláthatóbb, egyszerűbb, összességében olcsóbb lett a megújuló forrásból és hulladékból előállított áram kötelező átvételi rendszere. A villamosenergia-piac valamennyi szereplője számára kedvező a megújuló- és hulladékalapú áramtermelés kötelező átvételi rendszerének (KÁT) e hónap elejétől történt változtatása.

„A módosulás egyik lényeges eleme az, hogy egyszerűbb, ezáltal átláthatóbb lett a villamos energiához kapcsolódó számlázás, ez pedig megkönnyíti a vevőnek az ajánlatok összehasonlítását” – magyarázta a Világgazdaságnak Tóth András István, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének (MEKSZ) elnökhelyettese. Az átláthatóságtól pedig egyenes út vezet a piac rugalmasabbá válásához, azon keresztül pedig ahhoz is, hogy a fogyasztó könnyebben tudja kiválasztani a számára legjobb, legolcsóbb ajánlatot. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól kapott korábbi tájékoztatás szerint e változás megtakarítást hozhat azoknak, akik ténylegesen fenntartják a támogatási rendszert, vagyis az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult, azaz a lakosságon és közintézményeken kívüli áramfelhasználóknak. Ugyanakkor még nem tudni, hogy a vállalatok számlája mennyivel csökkenhet.

A tisztább képpel jól járnak a kereskedők is. Kedvez nekik a KÁT-módosítás egy másik eleme is. Áprilistól a támogatásra jogosult termelők árama már nem a kereskedőkön át, hanem a HUPX áramtőzsdén, annak is elsősorban a másnapi piacán keresztül jut el a felhasználókhoz. Így a kereskedők megszabadulnak az úgynevezett volumenkockázattól, vagyis annak a veszélyétől, hogy a velük szerződött zöldáramtermelők rajtuk kívül álló okokból esetleg nem tudnak időben vagy kellő mennyiségben szállítani.
Tóth András István nem tart attól, hogy a HUPX-ra kerülő villamos energiára ne lenne vevő. „Az áramtőzsde eddig is jól működött, és nagy volumeneket kezelt sikerrel” – emlékeztetett. Végül az is kedvezhet a termelőknek, hogy nem kell a rendszerirányítónak (Mavir) olyan havi tervet leadniuk, amelyről nem tudható biztosan előre, hogy egyáltalán teljesíthető-e. A pontos tervezés elsősorban az időjárásfüggő berendezések (szél- és naperőmű) üzemeltetőinek okoz nehézséget, de a más forrásból származó zöldáram alapanyag-ellátása sem mindig kiszámítható. A MEKSZ elnökhelyettese mintaértékűnek tartja, hogy a KÁT minapi változására volt bőven idejük felkészülniük az érintett piaci szereplőknek, illetve hogy az előkészületekbe minden felet (Mavir, termelők, kereskedők, fogyasztók) bevontak.

Április 1-je előtt a vállalatoknak – mint a rendszer fő finanszírozóinak – a zöldárammennyiség mintegy 60 százalékát volt kötelező megvenniük, felhasználásuk arányában. A költségmegosztás elve változatlan maradt, de a vevőknek ekkortól áramvásárlás helyett már a rendszert kell megfinanszírozniuk az úgynevezett KÁT-pénzeszköz megfizetésével. A fogyasztói szerződésekből így kikerült a KÁT-os elem, többek között ez az a fenti egyszerűsödés, ami átláthatóbbá teheti az ajánlatokat.

Volt már csiszolás

A KÁT-modellen már 2014. január 1-jétől is csiszolt a szabályozás, aminek köszönhetően a rendszer fenntartása az előző évinél közel ötmilliárd forinttal került kevesebbe. Az akkori váltás lényege az volt, hogy a KÁT-os termelőktől a folyamatosan termelt villamos energia (zsinóráram) időben állandó része feletti részét a HUPX-en adták el, így az eladás jobban tervezhetővé vált.