A hazai egyetemes szolgáltatásban elismert, a fogyasztónak felszámítható földgázár a múlt év végére ismét jelentősen elmaradt attól, mint amennyiért a fűtőanyaghoz a szolgáltató hozzájuthatott. A hónapok óta létező különbség, a beszerzési ár alatti értékesítés gondot okozhat az érintett szolgáltatóknak – mutat rá a becslést közreadó Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK). Az importgáz kevert áron érkezik, 60 százalékos súllyal szerepel benne a hosszú távú orosz importszerződésben meghatározott, az olaj árához kötött ár és 40 százalékkal az európai versenypiaci (spotpiaci) jegyzés.

A forintban megadott árakat piaci forint-dollár, illetve forint-euró árfolyamokkal vette számításba a REKK. A lakosságot és a közintézményeket ellátó egyetemes szolgáltató elismert árában azonban a szabályozás 75 százalékos súllyal szerepelteti spotpiaci árat (ha az alacsonyabb az olaj árához kötött árnál), és csak olyan forint-dollár, illetve forint-euró árfolyamokat enged használni, amelyekkel alábecsüli az importőrök költségeit. „A szabályozás úgy tekinti, mintha az egyetemes szolgáltatók a ténylegesnél olcsóbban tudnának vásárolni” – mondta tegnap újságírók előtt Kaderják Péter, a REKK igazgatója. Igaz, vélhetőleg az orosz gáz már a nyugatival versenyképes áron érkezik. Ez magyarázhatja, hogy jórészt kihasználatlanok az ország ukrajnaitól eltérő gázimportútvonalai.

Az alacsony beszerzési ár annak köszönhető, hogy tavaly megfeleződött az európai azonnali piaci gázárak szintje. Ezt a kisebb ázsiai kereslet, az olcsó szén és az olcsóbbodó megújuló energiaforrások versenye, valamint Japán újrainduló nukleáris energiatermelése mellett az is magyarázhatja, hogy az USA és Ausztrália is megjelent a cseppfolyósított gáz (LNG) piacán. A termék így Európa számára is egyre vonzóbbá válik. A REKK arra számít, hogy az idén kétszer annyi – mintegy 69 milliárd köbméter – LNG érkezhet Európába, mint 2014-ben.

„A hazai gáz-nagykereskedelmi piac viszonylag élénk, de az ügyletek nagy része a tőzsdén kívül születik” – válaszolt Kaderják Péter a Világgazdaságnak a magyarországi gáztőzsde kilátásait firtató kérdésére. A szakember szerint a kereskedők azért kerülhetik a CEEGEX-et, mert az még nem adott olyan árjelzést, amelyet ügyleteiknél referenciaárnak használhatnának. Így inkább az olajárindexált árra vagy a spotpiacira hivatkoznak.